A vadgesztenye népies nevén lógesztenye, bokrétafa. A vadgesztenye egy sűrű levelű, sokfelé ültetett fa, egyes fák akár 2000 évig is élhetnek. Virágzása áprilistól-júniusig tart, magjai szeptembertől kezdve kezdenek felnyílni.
Manapság a vadgesztenye szárított magját használják, farmakológiailag anyaga az eszcin, amely egy különböző triterpén szaponinokból álló keverék.
A népi gyógyászatban zúzódásokra, sérülésekre, hátfájásra, reumára, érpanaszokra, sérülések utáni duzzanatokra alkalmazták. Régebben a leveléből köhögés elleni teát főztek.
A magdrog eszcint, szaponint, keményítőt, cukrot, fehérjét, katekin-csersavat, kolint, purinszármazékokat, zsíros olajakat, flavonokat, B-,C-,K-vitamint tartalmaz.
A belőle készült készítmények lassítják a véralvadást, gyógyítják a visszérgyulladást, csökkentik az erek átbocsájtó képességét, erősítik az érrendszert, segítenek trombózis és lábszárfekély panaszok esetén. Sérülések után keletkezett vizenyő esetén segítségünkre lehetnek.
Forrás:
- Jörg Grünwald, Christoph Janicke: Zöldpatika
- Rápóti-Romváry: Gyógyító növények
