Majoránna (Origanum majorana)
Kistermetű, bokros, félig fagytűrő, évelő növény, fűszerként termesztik, ritkán elvadul. A virágzás idején gyűjtött levél adja a közkedvelt, édeskés, kissé [...]
Mák (Papaver somniferum)
A mák felálló szárú, egynyári növény, fajtáit világszerte termesztik olajnövényként. Június második felétől július közepéig virágozhat. A termés együregű, sokrekeszű [...]
Málna (Rubus idaeus)
A málna tüskés szárú félcserje, csoportos termése szőrös, sötétpiros. A gyümölcsöt nyersen és változatosan elkészítve fogyasztják. Kivörösödött bőrre arcpakolást és [...]
Máriatövis (Silybum marianum L.)
A máriatövis egy éves vagy áttelelő 1-1,5 méter magasra növő, nagytermetű növény, amely 70-150 cm magasra nő, és egyenes szára [...]
Martilapu (Tussilago farfara)
Hazánk gyakori, kúszó gyöktörzsű növénye. Cinkben, C-vitaminban gazdag, zsenge leveleit salátaként, levesként eszik, vagy megszárítva gyógyfűcigarettába keverik. A nyálka- és [...]
Medvehagyma (Allium ursinum)
A medvehagyma népies nevei: sásihagyma, poszhagyma, vadfokhagyma, sarima, kígyóhagyma, salamás, sajamás, cigányhagyma, poroszhagyma, erdei fokhagyma, boszorkányhagyma. Karcsú hagymájú növény, virágai [...]
Medveszőlő (Arctostaphylos uva-ursi)
Alacsony termetű örökzöld, törpecserje. Bogyószerű csonthéjas termése piros. A medveszőlő a kínaiaktól az amerikaiakig már több mint 1000 éve használatos [...]
Mentafélék
1696-ig, amíg egy brit botanikus különbséget nem tett, az összes mentafajtát egy növénynek tekintették. Ma már tudjuk, hogy a fodormenta [...]
Mezei Zsurló (Equisetum arvense)
A mezei zsurló magyar népnyelvi elnevezései: kannamosófű, bábaguzsaly, cindrót, békarokka, sikárlófű, ólomsimítófű, békaláb, surlófű, vesefű. A zsurlók ősi növények, legtöbb fajuk [...]
Mustár (Sinapsis albae semen)
Angol mustárként is emlegetik, hazája a Földközi-tenger vidéke. Európa délibb tájain honos, hazánkban is termesztett egyéves növény, és ősidők óta [...]