<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Cseppek Archives - Természet Patikája Egyesület</title>
	<atom:link href="https://www.termeszetcseppjei.hu/category/cseppek/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://www.termeszetcseppjei.hu/category/cseppek/</link>
	<description>Egyesületi Weblap</description>
	<lastBuildDate>Fri, 11 Apr 2025 07:09:00 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9</generator>
	<item>
		<title>Zsálya (Salvia officinalis)</title>
		<link>https://www.termeszetcseppjei.hu/zsalya-salvia-officinalis/</link>
					<comments>https://www.termeszetcseppjei.hu/zsalya-salvia-officinalis/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[termeszetcseppjei]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 19 Mar 2014 13:41:20 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[Tüdő-füves cseppek]]></category>
		<category><![CDATA[Bronchoherb krém]]></category>
		<category><![CDATA[Pulmonitas csepp]]></category>
		<category><![CDATA[Tüdő-Füves Csepp]]></category>
		<category><![CDATA[Tüdő-füves szirup]]></category>
		<category><![CDATA[Tüdőfüves Csepp]]></category>
		<category><![CDATA[Virulitas csepp]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.termeszetcseppjei.hu/?p=472</guid>

					<description><![CDATA[<p>Az Zsálya ajakos virágúak családjába tartozó növény, Dél-Európából származik és minálunk kertekben termesztik. A védett, napos helyeket kedveli. Gyógyításra a friss vagy szárított leveleket és az ebből előállított készítményeket használják. Világszerte elterjedt fűszernövény, ami azonban valódi gyógynövény, még latin neve, a Salvia is erre utal, amely az jelenti: „gyógyítani". Kedvező hatását annyiféle betegség ellen találtak, hogy &#91;...&#93;</p>
<p>The post <a href="https://www.termeszetcseppjei.hu/zsalya-salvia-officinalis/">Zsálya (Salvia officinalis)</a> appeared first on <a href="https://www.termeszetcseppjei.hu">Természet Patikája Egyesület</a>.</p>
]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://www.termeszetcseppjei.hu/zsalya-salvia-officinalis/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Vöröshagyma (Allium cepa)</title>
		<link>https://www.termeszetcseppjei.hu/voroshagyma-allium-cepa/</link>
					<comments>https://www.termeszetcseppjei.hu/voroshagyma-allium-cepa/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[termeszetcseppjei]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 19 Mar 2014 13:38:41 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[Hagymácska csepp]]></category>
		<category><![CDATA[Hagymácska Csepp]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.termeszetcseppjei.hu/?p=469</guid>

					<description><![CDATA[<p>A vöröshagyma évelő növény, amely 60-120 cm magasra nő meg. Belső-ázsiai eredetű, onnan terjedt el gyorsan az Óvilágban, a Kínai Évkönyvek, már Kr. e. III. évezredből említik. Az egyik legtöbb betegség ellen és legrégibb idő óta alkalmazott orvosság. A legrégebben termesztett konyhakerti növények egyike, Kínában és Japánban, mint tápláléknövényt az ősi idők óta termesztik. Ugyanebből &#91;...&#93;</p>
<p>The post <a href="https://www.termeszetcseppjei.hu/voroshagyma-allium-cepa/">Vöröshagyma (Allium cepa)</a> appeared first on <a href="https://www.termeszetcseppjei.hu">Természet Patikája Egyesület</a>.</p>
]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://www.termeszetcseppjei.hu/voroshagyma-allium-cepa/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Vadcseresznye (Prunus avium)</title>
		<link>https://www.termeszetcseppjei.hu/vadcseresznye-prunus-avium/</link>
					<comments>https://www.termeszetcseppjei.hu/vadcseresznye-prunus-avium/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[termeszetcseppjei]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 19 Mar 2014 13:14:58 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[vadcseresznye csemege]]></category>
		<category><![CDATA[Fagyasztva szárított Vadcseresznye]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.termeszetcseppjei.hu/?p=451</guid>

					<description><![CDATA[<p>A vadcseresznye kérgét 1820 óta az Egyesült Államokban köptetőként és enyhe nyugtatóként tartják számon. Az sem véletlen, hogy a köhögés elleni gyermekorvosságok gyakran cseresznye ízűek. Azonban a növény kérge nem veszélytelen, olyan a cianidhoz hasonló vegyületet tartalmaz, amely nagy mennyiségben halálos lehet. Korai telepesek megfigyelései szerint számos indián törzs fogyasztotta a gyökeréből készült teát nyugtatóként. &#91;...&#93;</p>
<p>The post <a href="https://www.termeszetcseppjei.hu/vadcseresznye-prunus-avium/">Vadcseresznye (Prunus avium)</a> appeared first on <a href="https://www.termeszetcseppjei.hu">Természet Patikája Egyesület</a>.</p>
]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://www.termeszetcseppjei.hu/vadcseresznye-prunus-avium/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Útifüvek</title>
		<link>https://www.termeszetcseppjei.hu/utifuvek/</link>
					<comments>https://www.termeszetcseppjei.hu/utifuvek/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[termeszetcseppjei]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 19 Mar 2014 13:12:21 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[Tüdő-füves cseppek]]></category>
		<category><![CDATA[Pulmonitas csepp]]></category>
		<category><![CDATA[Tüdő-Füves Csepp]]></category>
		<category><![CDATA[Tüdő-füves szirup]]></category>
		<category><![CDATA[Tüdőfüves Csepp]]></category>
		<category><![CDATA[Útifű szirup]]></category>
		<category><![CDATA[Venoherb krém]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.termeszetcseppjei.hu/?p=448</guid>

					<description><![CDATA[<p>Fajtái: Lándzsás vagy keskenylevelű útifű (Plantago lanceolata L.,) Nagy vagy széles levelű útifű (Plantago major L.,) Magas útifű (Plantago altissima L.,) Megtalálhatóak réteken, legelőkön, utak mentén, parlagokon, árkokban és gyakorlatilag az egész világon. A legtöbb talajon megteremnek, nem igényesek, hazánkban igen gyakorta előforduló gyógynövények. Jól ismert és gyakorta alkalmazott gyógynövény a népi gyógyászatban. Közülük a &#91;...&#93;</p>
<p>The post <a href="https://www.termeszetcseppjei.hu/utifuvek/">Útifüvek</a> appeared first on <a href="https://www.termeszetcseppjei.hu">Természet Patikája Egyesület</a>.</p>
]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://www.termeszetcseppjei.hu/utifuvek/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Tyúkhúr (Stellaria media)</title>
		<link>https://www.termeszetcseppjei.hu/tyukhur-stellaria-media/</link>
					<comments>https://www.termeszetcseppjei.hu/tyukhur-stellaria-media/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[termeszetcseppjei]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 19 Mar 2014 13:08:06 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[Tyúkhúr csepp]]></category>
		<category><![CDATA[Köszvényfű csepp]]></category>
		<category><![CDATA[Tyúkhúr Csepp]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.termeszetcseppjei.hu/?p=445</guid>

					<description><![CDATA[<p>A tyúkhúr mediterrán származású, a szegfűfélék családjába tartozó, fehér virágú, egyéves növény, de ősszel csírázva áttelelő, vékony, finom szálú gyökerekkel. Kevés népszerűségnek örvend, 10-30 (50) cm-es szárai többnyire elfekvőek, gyakran hiába küzdünk vele a kikapált egyedek is legyökereznek, csakúgy, mint az oldalágai minden csomónál. A tyúkhúr levelei tojás alakúak, 1-2,5cm hosszúak, virágai hosszú, vékony kocsányon &#91;...&#93;</p>
<p>The post <a href="https://www.termeszetcseppjei.hu/tyukhur-stellaria-media/">Tyúkhúr (Stellaria media)</a> appeared first on <a href="https://www.termeszetcseppjei.hu">Természet Patikája Egyesület</a>.</p>
]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://www.termeszetcseppjei.hu/tyukhur-stellaria-media/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Tőzegáfonya (Vaccinium macrocarpon)</title>
		<link>https://www.termeszetcseppjei.hu/tozegafonya-vaccinium-macrocarpon/</link>
					<comments>https://www.termeszetcseppjei.hu/tozegafonya-vaccinium-macrocarpon/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[termeszetcseppjei]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 19 Mar 2014 13:04:42 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[Tőzegáfonya csepp]]></category>
		<category><![CDATA[Fagyasztva szárított Tőzegáfonya]]></category>
		<category><![CDATA[Tőzegáfonya Csepp]]></category>
		<category><![CDATA[Tőzegáfonya fehérje]]></category>
		<category><![CDATA[Virulco]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.termeszetcseppjei.hu/?p=442</guid>

					<description><![CDATA[<p>Az amerikaiak évente körülbelül 60 millió liter tőzegáfonya -szószt/levet fogyasztanak el, a legtöbbjét novemberben és decemberben. Az áfonyát már sokkal előbb fogyasztották, minthogy gondoltak volna gyógyító képességeire, ugyanis jellegzetes illata és frissítő zamata van. Feltehetően 1621-ben a hálaadó ünnepeken ettek először áfonyás ételeket, az áfonyaszósz pedig a polgárháború után vált tradicionális étellé. Ekkor nem tudtak &#91;...&#93;</p>
<p>The post <a href="https://www.termeszetcseppjei.hu/tozegafonya-vaccinium-macrocarpon/">Tőzegáfonya (Vaccinium macrocarpon)</a> appeared first on <a href="https://www.termeszetcseppjei.hu">Természet Patikája Egyesület</a>.</p>
]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://www.termeszetcseppjei.hu/tozegafonya-vaccinium-macrocarpon/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Torma (Armoracia lapathifolia)</title>
		<link>https://www.termeszetcseppjei.hu/torma-armoracia-lapathifolia/</link>
					<comments>https://www.termeszetcseppjei.hu/torma-armoracia-lapathifolia/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[termeszetcseppjei]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 19 Mar 2014 12:48:01 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[Torma csepp]]></category>
		<category><![CDATA[Kakukkfű Csepp; Virulitas csepp]]></category>
		<category><![CDATA[Nyirokbarát csepp]]></category>
		<category><![CDATA[Tormal Szirup]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.termeszetcseppjei.hu/?p=436</guid>

					<description><![CDATA[<p>A torma évelő, erős és csupasz, gyökere vastag, fás, amely a termesztett fajtáknál húsos, világos sárgásfehér színű. Termesztett, gyakran elvadul és meghonosodik. A tormát általában mindenki fűszernövényként ismeri, kevesen tudják azonban, hogy kifejezetten gyógyító hatással is rendelkezik. Zsenge leveleit salátákhoz adják. Frissen reszelt gyökeréből ételízesítő és mártás készül. Csípős gyökere a házi patika felbecsülhetetlen segítője &#91;...&#93;</p>
<p>The post <a href="https://www.termeszetcseppjei.hu/torma-armoracia-lapathifolia/">Torma (Armoracia lapathifolia)</a> appeared first on <a href="https://www.termeszetcseppjei.hu">Természet Patikája Egyesület</a>.</p>
]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://www.termeszetcseppjei.hu/torma-armoracia-lapathifolia/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Tea (Camellia sinensis)</title>
		<link>https://www.termeszetcseppjei.hu/tea-camellia-sinensis/</link>
					<comments>https://www.termeszetcseppjei.hu/tea-camellia-sinensis/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[termeszetcseppjei]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 18 Mar 2014 11:30:14 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[Ziliz csepp]]></category>
		<category><![CDATA[Green Balance]]></category>
		<category><![CDATA[Ziliz Csepp]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.termeszetcseppjei.hu/?p=430</guid>

					<description><![CDATA[<p>A teacserje elágazó örökzöld növény. A legnépszerűbb gyógynövény és a világ második legtöbbet fogyasztott itala, a víz után. Teáját a hagyományos kínai gyógyászat legalább 3 évezred óta használja a fejfájás, a hasmenés, a vérhas, a meghűlések, a köhögések, az asztma és a légző rendszer megbetegedései ellen. Később, a VIII. századra népszerű lett Indiában és Indonéziában &#91;...&#93;</p>
<p>The post <a href="https://www.termeszetcseppjei.hu/tea-camellia-sinensis/">Tea (Camellia sinensis)</a> appeared first on <a href="https://www.termeszetcseppjei.hu">Természet Patikája Egyesület</a>.</p>
]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://www.termeszetcseppjei.hu/tea-camellia-sinensis/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Szurokfű (Origanum vulgare)</title>
		<link>https://www.termeszetcseppjei.hu/szurokfu-origanum-vulgare/</link>
					<comments>https://www.termeszetcseppjei.hu/szurokfu-origanum-vulgare/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[termeszetcseppjei]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 18 Mar 2014 11:20:47 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[Oregánó kukoricacsíra-olajos kivonata]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.termeszetcseppjei.hu/?p=424</guid>

					<description><![CDATA[<p>Gyakran vörössel futtatott szárú, aromás illatú növény a szurokfű. Fellelhetősége: száraz gyepek, rétek, ritkás erdők, Európában, Ázsiában honos. Az ide tartozó 4 növénycsalád több mint 40 tagot számlál, ezeket a köznyelvben mind szurokfűként emlegetjük, más néven oregano. Gyógyításra használt részei a szárított föld feletti hajtásrészek. Az erős, kissé borsos aromájú levelek adják az olasz konyha &#91;...&#93;</p>
<p>The post <a href="https://www.termeszetcseppjei.hu/szurokfu-origanum-vulgare/">Szurokfű (Origanum vulgare)</a> appeared first on <a href="https://www.termeszetcseppjei.hu">Természet Patikája Egyesület</a>.</p>
]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://www.termeszetcseppjei.hu/szurokfu-origanum-vulgare/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Spárga (Asparagus officinalis)</title>
		<link>https://www.termeszetcseppjei.hu/sparga-asparagus-officinalis/</link>
					<comments>https://www.termeszetcseppjei.hu/sparga-asparagus-officinalis/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[termeszetcseppjei]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 18 Mar 2014 11:04:17 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[fagyasztva szárított fehér spárga]]></category>
		<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.termeszetcseppjei.hu/?p=415</guid>

					<description><![CDATA[<p>A spárga megfásodott gyökértörzsű kétlaki növény. Világszerte elterjedt és elfogadott gyógynövény. Nagyrészt tenger és folyópartokon él, Európában és Ázsiában egyaránt őshonos, innen terjedt el a világban. Hozzánk a mediterrán kertkultúrából került át, kevésbé ismert magyar neve a csirág, de népiesen nyúlárnyéknak is hívják. Már az óegyiptomiak és az ógörögök is ismerték, nevét azóta is jegyzik, &#91;...&#93;</p>
<p>The post <a href="https://www.termeszetcseppjei.hu/sparga-asparagus-officinalis/">Spárga (Asparagus officinalis)</a> appeared first on <a href="https://www.termeszetcseppjei.hu">Természet Patikája Egyesület</a>.</p>
]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://www.termeszetcseppjei.hu/sparga-asparagus-officinalis/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
