A vöröshagyma évelő növény, amely 60-120 cm magasra nő meg. Belső-ázsiai eredetű, onnan terjedt el gyorsan az Óvilágban, a Kínai Évkönyvek, már Kr. e. III. évezredből említik. Az egyik legtöbb betegség ellen és legrégibb idő óta alkalmazott orvosság. A legrégebben termesztett konyhakerti növények egyike, Kínában és Japánban, mint tápláléknövényt az ősi idők óta termesztik. Ugyanebből az időből, Egyiptomból és Mezopotámiából számos vörös és fokhagymagerezd került elő. A Hun Törzsszövetség áldozati ételeinek egyik alapanyaga. Plinius leírásából tudjuk, hogy a vöröshagyma Egyiptomban olyan becses volt, hogy a rómaiak nagy mulatságára, mint „istent” tisztelték, egyébként a hagyma már az első dinasztia idején is néptápláléknak számított. Az ókori görögök is jól ismerték, valamint Róma lakosainak is közkedvelt eledele volt, csak a vagyonosok kerülték a fogyasztását, ezért a „hagymaevő” jelző pejoratív értelemben szerepelt. A Kárpát-medencébe Belső vagy Közép-Ázsiából feltehetően őseink hozták magukkal. Hazai előfordulása a IX. századtól folyamatos, az ősi magyar ételkultúra legfontosabb alapanyaga.

Vöröshagyma története

Magyarországon a középkorban éppúgy, mint a török időkben, nagy mennyiségben termesztették a hagymát. Sok írott forrással rendelkezünk a török időkből: az oszmán törökök az értékesítése után adót is szedtek. Népi táplálkozásunkban mindig nagy szerepet játszott: erről Bél Mátyás 1730-ban így emlékezett meg : „A Magyarnak vöröshagymánál semmi sem lehet kedvesebb. Soknak ez a vacsorája és az ebédje, kivált, ha házon kívül, úton van”.

A nemesítések eredményeként, amik sok-sok évszázadon keresztül zajlottak, számos különböző nagyságú és alakú hagyma változatát állították elő. Lehet hosszúkás, megnyúlt gömbölyded, míg a buroklevél színe hófehér, sárga, narancssárga vagy akár sötétpiros.

Változik még a húsos pikkelylevelek színe, eltarthatósága, beérési ideje valamint a zamatanyagok töménysége is.

Gyógyításra a friss vagy szárított hagymát használják. Hatóanyagai: illóolajok, vitaminok, pektin, guvertin. Már régen azelőtt, hogy a különböző meghűlés elleni készítmények forgalomba kerültek volna, a herbalisták hagymaléből és mézből készült szirupot adtak a légúti váladékpangás csökkentésére. Culpeper „a makacs köhögés ellen és a szívós váladék kiköhögésére” ajánlotta. A hagymaolajból előállított gyári készítményeket, valamint a tiszta hagymaolajat vagy préslevet használják. A friss vöröshagyma fogyasztása is gyógyító hatású lehet. Ilyenkor a javasolt napi mennyiség 50 gramm. Használható lehet bélféregűzésre, vizelethajtásra, étvágygerjesztőnek, vércukor csökkentésére és még sok más gyógyító célra. Használata nagyon sokoldalú, fiatal korában, vagy édes fajtáit nyersen is fogyasztják, mindemellett alig van olyan leves, főzelék vagy hús, amelynek készítésekor hazánkban nem használják. Belsőleg légúti betegségek, mandulagyulladás kezelésére, az epeműködés javítására, külsőleg sebek, fülgyulladás, nátha, égések és rovarcsípések kezelésére használják. Csökkentheti a koleszterinszintet, ezáltal védheti a szívet, az érrendszert, megakadályozhatja a vérrögök kialakulását. Tágíthatja az ereket, a hörgőket, nyugtathatja a hurutos köhögést, tisztíthatja az eldugult orrot, megölheti a bacilusokat. A pirított hagymát fülfájás elleni borogatásra használták. Egyesek úgy tartják, hogy naponta egy fej vöröshagyma elfogyasztása megakadályozhatja a hajhullást. A sózott hagyma hatásos lehet a szemölcsök ellen.

Vöröshagyma hungaricum

A Makói vöröshagyma, igazi Hungaricum, amely minden más vöröshagymától megkülönböztethető jellegű, gazdag ízű és magas fűszerezési értékű. Ez csont fehér színű, és szemben a többi hagymaféle 10% alatti értékével, kiemelkedően magas, 16%-os szárazanyag-tartalommal bír. Ez biztosítja a jó tárolhatóságot, későn csírásodik és bel tartalmi értékét egész télen át, hosszú ideig megtartja. Egyedülálló, kellemes ízét, a különösen magas allium-szulfid, C-vitamin-, peptid-, pektin- és cukortartalom, valamint a jellegzetes illat és csípősség együttese adja. Sajátos magyar nemesítésű, sikertörténete az emberi szorgalom és a hagymával foglalkozó szegény emberek társadalmi-, gazdasági felemelkedésének. Jellemzője a kifejezetten kemény és tömör húsú, nem túl nagy, átlag 5-7cm-es méret, ami közel gömb alakú, a külső borítóhéj, pedig jól záródó, többrétegű, beérten sötétvörös színű.

A Kisalföldön, Győr-Moson-Sopron megyében termesztett Kisalföldi áttelelő hagyma, ezüstfehér és sárga színű. Télálló, őszi vetéssel termesztik, kissé lapított, 10% körüli szárazanyag-tartalmú, íze kiváló és kevéssé csípős. A fehér színű változatok húsa hófehér, de a borítólevelük vékony, ezért hajlamos a zöldülésre. Az áttelelő hagymákat tavasszal zöldhagymaként és csemegehagymaként frissen fogyasztják. Az áttelelő hagyma értékes vitaminforrás, jó ízű csemege: szinte minden ételhez felhasználható.

Figyelem, amire érdemes vigyáznunk!

A vöröshagyma nagyobb mennyiségek fogyasztása gyomorirritációt és felfúvódást okozhat. Ritkán allergiás reakciók léphetnek fel. Amikor hagymát szeletel, óvakodjék a szemirritációtól. Szoptató anyák ne fogyasszanak hagymát, mert a csecsemőnél kólikát okozhat.

Forrás:

  • Earl Mendell: Gyógyfüvek Bibliája
  • Dr. Jörg Grünwald, Christoph Janicke: Zöldpatika
  • Berente Ági: A gyógyító természet