A vérehulló fecskefű a mákfélékhez tartozik, a gyökértörzsből akár 80 cm magas elágazó csöves, szögletes szár nyúlik fel, sárga virágai egyenként ülnek a levelek hónaljában, vagy ernyőben állnak. Áprilistól-októberig virágzik, szárában és gyökértörzsében narancssárga tejnedve van. Levelei a tölgyfáéhoz hasonlítanak, szeldeltek, a szárnyak csipkések. A növényt egész nyáron, virágzás idején, gyökerét, tavasszal és ősszel gyűjtjük. Erdőszéleken, cserjésekben, falak, kerítések, házak mentén fordul elő leggyakrabban. Nevezik még: aranyfűnek, arannyal versengőnek, cinadónak, gódircnak, kódavérének, kecsketejnek, mennyei ajándéknak, rántófűnek, vérhullatófűnek is. Gyógyításra a virágzáskor gyűjtött föld feletti, szárított részeket használják. Főbb hatásai: görcsoldó, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, epehajtó, antimikrobiális, fehérjebontó és sejtosztódást gátló lehet.

Vérehulló fecskefű hatásai

A régi füves-könyvekben szerint a fecskék kis levéldarabkájával kenik be a fiókáik szemét, Plinius római természettudós és Dioscorides görög orvos szerint pedig a fecskék a fecskefű tejnedvéből táplálkoznak, és ez erősíti a látásukat. A népi gyógyászatban a vérehulló fecskefüvet már az ókor óta alkalmazzák máj és epepanaszok esetén. A középkori Európában a vérehulló fecskefű sárga tejét bőrbetegségek, főleg horzsolások és szemölcsök, valamint bélpolip és emlőrák kezelésére használták. Manapság a népi gyógyászatban a vérehulló fecskefüvet asztma, arteriosclerosis, magas vérnyomás, férgesség, görcsök, köszvény, lábödéma és a gyomor kóros sejtburjánzásai esetén használhatják. Nyugtató, fájdalomcsillapító, görcsoldó hatása lehet. Mindenekelőtt epebántalmak, máj és bélmegbetegedések, kólikák esetén hathat. A friss tejnedv a szemölcsre és a tyúkszemre kenve hathat.

Vértisztító és vérképző hatású lehet, csalánnal és bodzahajtással keverve, ha naponta legalább 2 litert megiszunk belőle hatásos lehet fehérvérűség esetén. Felhasználható még frissen préselve, amikor is májbetegség ellen lehet hatásos. Ekkor a kinyert levet kétszeres mennyiségű langyos vízzel hígítsuk fel, és kortyonként fogyasszuk. Áztathatjuk még borba, amikor 30g fecskefüvet kell 1-2 órára fél liter borba tenni, és az elkészült folyadék hatékonyan szüntetheti meg a sárgaságot. Májtisztító hatása lehet, ezáltal jótékonyan hathat az anyagcserére, valamint alkalmazható lehet vese és epebetegségek esetén is. Ajánlható még viszkető aranyér, és vizelés közben jelentkező szúró nyilalló fájdalom esetén, de fülzúgás ellen is hatásos lehet. Ezekben az esetekben naponta 2-3 csésze forrázott fecskefűteát kell meginni.

Külsőleges kezeléssel rosszindulatú bőrbántalmak, szemölcsök, tyúkszemek, sömör gyógyítására lehet hatásos, valamint kitartó kezeléssel segíthet még a bőr rendellenes sejtburjánzásain is. Felfrissítheti a fáradt szemeket, amikor is a leveléből nyert nedvet becsukott szemmel a belső szemzugba kell kenni. Segíthet még a látóhártya bevérzése, és leválása esetén, valamint lassanként eltűnhetnek a szürke hályog és a szaruhártya foltjai is.

Kelidonin alkaloidja fájdalomcsillapító és görcsoldó hatással rendelkezhet, úgy tekintik, hogy számos betegségre jó hatással van, de erre semmiféle kutatás nem ad bizonyítékot, valamint ilyen kutatást nem végeztek, mindemellett gyakran használják különféle oldatokban, főleg szemölcsökre. Kezelhetjük vele a bőr kóros elváltozásait, mint pl. ekcéma, szemölcs, tyúkszem. Görcsoldó, salaktalanító, gyulladás gátló és vízhajtó hatású lehet. Lehet még sejtosztódást gátló hatása, ami fehérjebontó hatással párosulhat.

Vérehulló fecskefű hatóanyagai

Hatóanyagai a Chelerythrin (sárga-vörös színű szívméreg) 0.03%, chelidonin. Ez utóbbi egyesek szerint a morfiumhoz hasonló hatású, mások szerint inkább a papaverin hatásának felel meg. Friss tejnedvében található 25% gyanta, valamint protopin, almasav, citromsav. Nedvességtartalma 12%, hamu 10%, homok 1.2%, vizes kivonata 25%. A chelerythrin sósavas sóját a gyógyászat fájdalomcsillapítónak, gyomor-, epe- és vesebántalmak esetén használja. Főzetének ismeretes fájdalomcsillapító hatása, de használható lehet még máj- és epebántalmak, májduzzanat, epekő esetén is.

Epebántalmak esetén a következő gyógyszert használják: 10g gyökeret áztassunk 200g borban vagy alkoholban, majd 8 nap múlva szűrjük le, és naponta kétszer-háromszor 15-20 cseppet fogyasszunk el. Ez segítségünkre lehet asztma és hörghurut esetén is. Szemcseppet készíthetünk, amennyiben a tejnedvet tejjel vagy vízzel elkeverjük, amely szer enyhítheti a látásromlást.

A Vérehulló fecskefű alkalmazható lehet gyomor-bélrendszeri görcsök esetén is. Elpusztíthatja a szemölcsöt okozó vírusokat, ha a növény sárga nedvével bekenjük a szemölcsöt, tyúkszemet. Az alkaloidok gátolhatják a sejtosztódást, és vírusellenes hatásuk lehet. A frissen letört szárból előbukkanó narancssárga nedvvel 2 hétig, naponta többször kenjük be a szemölcsöt. A növény kb. 1 napig még ad nedvet, akkor is, ha már fonnyadóban van. Fürdés, mosakodás után érdemes újra bekenni, valamint vízbe ne tegyük, mert a nedv felhígul. A kúrát akkor is 2 hétig csináljuk, ha már az első napon elmúlt a szemölcs.

Homeopátiás gyakorlatban a fecskefüvet máj- és epebántalmak kezelésére alkalmazzák. A szárított fecskefű hatóanyagai mintegy fél év múlva elillannak, így a növény már nem tudja kifejteni jótékony hatását.

Figyelem, amire érdemes vigyáznunk!

Használata különös óvatosságot igényel, mert erősen mérgező hatású növény, csak orvosi felügyelet mellett használható! Túladagolása súlyos zavarokat okoz, akár halálhoz is vezethet! Terhesség alatt fogyasztani szigorúan tilos, gyermekektől távol tartandó! Nagy mennyiségben mérgező, és a magas vérnyomásban szenvedők belsőleg ne használják! Epeelzáródás és korábbi vagy fennálló májbetegségek esetén ne alkalmazzuk. Epekő esetén, vagy ha a tünetek több mint két hétig fennállnak, forduljunk orvoshoz. Terhesség és szoptatás idején ne alkalmazzuk, és ne adjuk 12 évesnél fiatalabb gyermekeknek. Az irritáló hatású sárga tej a szembe ne kerüljön.

Forrás:

  • Dr. Dr. med. Fritz Geiger: Gyógyteák (Bízz a természet gyógyító erejében!)
  • Maria Treben: Egészség Isten patikájából
  • Babulka Péter: Ismerjük fel a vadon termő GYÓGYNÖVÉNYEKET!
  • Dr. Jörg Grünwald, Christoph Janicke: Zöldpatika