A kukorica rejtélyes növény, táplál és gyógyít egyaránt. Amerika felfedezésével érkezett Európába, hazánkba pedig a törökök közvetítésével. Népies nevei: tengeri, törökbúza.

Az indián törzsek 10-12 ezer éve kezdték gyűjteni a termését, termeszteni pedig 5-7 ezer éve. Léte és eredete igazi rejtély, mert vad formája nem ismert, és mert a szemek maguktól nem tudnak kiperegni a torzsából, ezért ember nélkül már nem lenne képes tenyészni. Egyes tudósok úgy vélik; a kukorica bizonyítéka lehet az emberi kultúra sokkal ősibb voltának, mint ahogy azt ma általában gondoljuk.

A pázsitfűfélék családjához tartozó, egyszikű, egyéves, egylaki, meleg és napfénykedvelő növény. Porzós virága a növény csúcsán, termős virágai pedig a levélhónaljakban nőnek, itt fejlődnek ki a kukorica csövei, rajtuk a magokkal. Termesztés során fehér, sárga, rózsaszín, piros, sőt kék szemű alfajai is létrejöttek. Íze és állaga alapján megkülönböztetünk takarmánykukoricát és csemegekukoricát, ami puha és főzésre alkalmas. Ez utóbbi a XIX. századtól ismert, keményítő helyett több cukrot tartalmaz, ezért édesebb. Június végétől, szeptember végéig van szezonja. Kemény szemű fajtáinak termését lisztté őrölve is fogyaszthatjuk. Keményítője a jódmérgezés egyik ellenszere, kozmetikumok, kúpok alapanyaga, de vászonkeményítésre is használják.

A kukorica tartalma:

100 gramm friss kukoricaszem 90 kalóriát, a szárított pedig 330-360 kalóriát adhat. A friss szemek tartalmaznak 75% vizet, 3-10 g fehérjét, 4,3 g zsírt és 15-17 g szénhidrátot. Ezek többek között glükózt, fruktózt és szacharózt, valamint összetett szénhidrátokat, keményítőt és 1,8-2,8 g növényi rostot tartalmaznak. Találhatunk még benne, a vitaminok közül 140-180 mg A-vitamint, béta-karotint (aminek a szép sárgás színét köszönheti), továbbá B1 („vidámság vitamint”, hiányában hajlamosak vagyunk az idegességre, depresszióra)- és B2-vitamint. Tartalmaz még 1,5 mg niacint (B3-vitamin), amely az ember emésztőrendszere számára hozzáférhetetlen, de meszes vízzel kezelve (mint pl. a tortilla készítésnél) már felvehetővé válik. Vitaminok közül fellelhető még benne a pantoténsav, a B6-vitamin (melyre bőrünknek van nagy szüksége, és növeli a nyálkahártyák ellenálló képességét), a biotin és csekély folsav is. Kevés C-vitamint tartalmaz, 2 mg E-vitamint és nyomokban K-vitamin is mutatható ki benne. Megemlítendő még az ásványi anyagok közül 6 mg nátrium, 330 mg kálium, 9 mg kalcium, 120 mg magnézium, 250-290 mg foszfor, 80 mg kén, ezen felül pedig a nyomelemek közül 1,5-2,5 mg vas, 2,5 mg cink, réz, mangán. Kiemelendő még foszfatidil-szerint tartalma, amely vegyület hasznos lehet 40-50 éves kortól a szellemi frissesség megtartásához, ugyanis az agyi információátadás egyik kulcsmolekulája. Fontos lehet még az idegesség, depresszió és stressz hatások kivédésben.

A kukorica babbal történő fogyasztása optimális arányban tudja biztosítani a szervezet számára a tápanyagokat. A kukoricalisztet liszt érzékenyek is fogyaszthatják, mert gluténmentes. Szénhidrát-összetétele elősegítheti a vércukorszint megfelelő szabályozását.

Gyógynövényként is használják, levelének és gyökerének főzete ajánlott lehet fájdalmas vizelés, húgyúti és hólyagpanaszok esetén, valamint vesehomok- és vesekő megelőző szer is lehet. A kukoricabajuszból készült tea értágító, vízhajtó, enyhén élénkítő lehet, de még megporzás előtt érdemes szedni, mert később hashajtó hatása lehet. Ajánlják mindemellett még cukorbajra is.

A bajusz tartalmaz: szaponinokat, cseranyagokat, különböző olajokat, karvakrol illóolajat, pentozánt és keserű glikozidokat. Magas káliumtartalma miatt enyhe vizelethajtó hatása lehet. Élénkítő, nyugtató kivonatával májelégtelenséget, magas vérnyomást kezelhetnek. Kisgyermekek valamint idős emberek ágybavizelése esetén, valamint vesekólika gyógyításában is sikeresen alkalmazható lehet.

Csírájából olajat nyernek ki, ami elősegítheti a petefészekben és környékén megjelenő ciszták felszívódását és egészségessé teheti a petefészek működését.

Torzsájából készítet főzete erős havi vérzés, orrvérzés esetén lehet hatásos. A magokból borogatás készülhet fekélyek, duzzadt, fájdalmas ízületek, szemölcsök kezelésére, valamint vízhajtó és enyhén élénkítő hatásúak is lehetnek. Allantoin tartalma a sebkezelés és sebgyógyításban segíthet, sejtosztódást serkentő hatása miatt. Ezen felül kutatják még vércukorszint- és vérnyomáscsökkentő hatását.

A kukoricaolaj értékes étkezési olaj.

Kukorica fogyasztása:

Legnagyobb mennyiségben termesztett élelmi növényünk, sós és édes ételek készítésére egyaránt alkalmas. A „bébi kukorica”, vagyis 8-10 cm-es még éretlen torzsája fogyasztható nyersen vagy főzve. Kifejlett, érett termését Magyarországon főzve, sütve, pattogtatva vagy megszárítva, lisztnek megőrölve szeretjük. A friss csöveket fogyaszthatjuk megfőzve, vajasan, fűszeresen, sózva vagy pedig grillezve. A főtt kukorica ízesebb lesz, ha tisztítás után a burokleveleket a csövek mellé helyezzük a főzővízbe. A friss szemeket a torzsáról leválasztva és megfőzve salátának, zöldségköretnek, levesbetétnek, párolva és pürésítve is elkészíthetjük, manapság konzerv és mélyhűtött formában minden időszakban kapható, a són kívül kevés fűszert igényel. Mivel, mint említettük liszt érzékenyek is fogyaszthatják a szárított kukoricaszemekből készült dara és finomliszt is sokoldalúan felhasználható. A darából készült kukoricakása, vagy puliszka ma újra népszerű, erdélyi és olasz receptekben is megtalálhatjuk. Végül nem feledkezhetünk meg a különböző ropogtatni valókról, a reggeli corn-flakesről, a kukorica-chipsekről, a mexikói takóról, a sós és édes pattogatott kukoricáról, amelyek csalóka csemegék; nem kevés kalóriával gazdagítják fogyasztóikat. A szemekből kivonható kukoricaolaj főzésre, sütésre, salátaöntethez egyaránt kiváló. A csíráztatott kukoricából is állítanak elő olajat, ami főzésre ugyan nem alkalmas, de saláták és főzelékek ízesítésére igen.

Tippek, tanácsok:

A főtt kukoricának szánt csöveket legfeljebb két napig tároljuk hűtőben, megfőzve további egy-két napot eláll, ha nem hagyjuk kint a melegben, ahol könnyen megsavanyodik.

Kukorica felhasználása:

A kukorica keményítőt, amelyet a szemekből vonnak ki használják textilkeményítésre, de mint hintőporok és púderek alkotója a kozmetikai iparban is megjelenik, a gyógyszergyártásban pedig tabletták segédanyagaként használják. Olaját az ipar is használja, rostjai a papírgyártás alapanyagául szolgálhatnak. A száraz torzsa elégetve fontos fűtőanyag.

Érdekességek:

A mexikói indiánok gazdag legendavilágában kitüntetett szerepe van a kukoricának, ami szerintük mennyei eredetű, onnan szállt le a Földre. A maja eredetmonda szerint az istenek kukoricakásából gyúrták az első embereket.

Forrás:

  • Maria Treben: Egészség Isten patikájából
  • Ingrid és Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó
  • Lesley Bremness: Fűszer-és Gyógynövények