Nemcsak elsősként nehéz az iskolakezdés

Augusztus végén már minden kisgyermekes szülő fókuszál az iskolakezdésre. Előző írásunkban arról írtunk, hogy mire érdemes figyelni akkor, ha gyermekünk elsősként kezdi az iskolát. Mostani írásunkban már gyakorlott szülőként, tanítóként, néhány javaslattal kívánunk élni azokhoz, akiknek most ötödik osztályba fog menni gyermeke. Miért is ilyen érdekes ez az időszak? – kérdezhetik joggal, hiszen már négy tanévet végigjárt a gyermekem.

Iskolakezdés felsősként

Iskolakezdés felsősként

Nézzünk meg néhány érvet annak felvonultatásaként, milyen ugrást is jelent a gyermeknek az ötödik évfolyam?

Ötödikesként általában a szülők valamilyen tagozatos évfolyamot választanak, annak figyelembevételével, milyen irányba kívánják a gyermek érdeklődését terelni. Legnépszerűbbek a nyelvi, matematikai, informatikai és sport tagozatok. Emellett az iskolai és a külön órák száma is megszaporodik, nem beszélve arról, hogy a tantárgyak nehézsége és megértése, megtanulása is nagyobb odafigyelést, megértést, több koncentrációt kíván a gyermektől. Jó, ha egy más típusú időbeosztásra készülünk fel szülőként, és e szerint beszélgetünk el gyermekünkkel. Ennek fényében felértékelődik az időgazdálkodás szerepe, melyről egy szülő a napi beszélgetések kapcsán ráirányíthatja gyermeke figyelmét.

Együtt tanulás

Sokan a felső tagozat éveiben is időt és fáradtságot nem kímélve leülnek gyermekükkel a lecke megírása vagy egy gondolkodtató feladat megoldása, a megtanultak kikérdezése céljából. Ilyenkor tudjuk oldani a csemetékben lévő feszültséget, kellő önbizalomra késztetni őket az által, ha felkészülten mennek el az iskolába. Ez eredményesebb szerepléshez, sikerélményhez, tanulási kedvhez és magabiztossághoz vezet. Figyeljünk oda, az általunk készített tízórait elfogyasztja-e gyermekünk, okos kérdésekkel segítve mesél-e az iskoláról, vagy befelé fordul, netán szorong, esetleg valahol a tantárgyakból lemarad.

Vajon belegondolunk szülőként abba, hogy gyermekünk ezen életszakaszában, a nagyobb megterhelések során mennyire építhetjük csemeténk személyiségét, azáltal, ha bátorítjuk, és szerető – figyelő szemmel egyre nagyobb önállósághoz szoktatjuk?!

Nemrég pedagógus, és értelmiségi szülők egy csoportja arról beszélgetett, hogy a gyermekek mennyire nem tudják a történelmi, irodalmi ismereteiket összehangolni. Azonos történelmi korszakhoz az irodalomban a korszakos alkotókat nem tudják hozzárendelni.

Pedig itt, már ötödik osztályban lehetne erről szülőként beszélgetni, szintetizálni, az azonos történelmi eseményeket, szereplőket, irodalmi alkotókat, költőket a korszakhoz kötni. Mennyire másképp alakulna gyermekeink történelem, irodalmi szemlélete?

A változás minősége abban is megnyilvánul, hogy már nemcsak egy tanító, hanem több, tantárgyanként más-más tanár fog a gyermekekkel foglalkozni. Érdemes megfigyelni, mi az adott tanító kérése, elvárása.

 

Kitartást kívánunk mind a szülőknek, mind pedig a gyerekeknek és pedagógusaiknak az évkezdéshez!